„Ingyenpénz nincs. Ez az időszak már elmúlt” – Szabados Richárd a Mandinernek

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy pontosan kik lesznek a jövő Nemzeti Bajnokai, mit vár tőlük a kormányzat, de szót ejtett arról is, hogy mi lepte meg leginkább a minisztériumot a pályázatoknál.  

Az elmúlt időszakban finoman szólva sem túl jó számokat produkált a magyar gazdaság, főleg a beruházások terén. A legpozitívabb jelző is maximum a stagnálás lehet. Mindezt úgy, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a gazdaság beindítására, a beruházásokra. Miért van ez így? 

Több tényező együttállásáról van szó. Magyarország egy kis, nyitott, exportorientált ország, így a külső piacoktól rendkívüli módon függ. Ha például a német vagy a francia gazdaság növekedése lassul, az szinte azonnal érződik a magyar gazdaság helyzetén is. Bármit is teszünk mi, ha az Európai Unióban valami történik, akkor az hatással lesz ránk is. A másik, hogy van egy globális bizonytalanság a beruházásokkal kapcsolatban, elég az amerikai vámpolitikákra gondolni- de még mindig itt van velünk a covid-energiaválság-háború jelentette árnyék, valamint az ellátási láncokat érő sokk és a piacok elvesztése is a mai napig kihat a magyar vállalkozásokra. 

Az ellátási láncok sérülése, az alapanyagárak emelkedése és a megrendelések visszaesése, mind tovább növelték a vállalkozások óvatosságát.  Ám nem mentegetőzünk, azon dolgozunk, hogy a  lehető legnagyobb gazdasági növekedést érjük el, ehhez pedig újabb és újabb intézkedésekkel segítjük a magyar kkv-kat. Mi ugyanis nem Ukrajnára, hanem a magyar vállalkozásokra és a családokra fordítjuk Magyarország forrásait. Célunk: megfelelő ösztönzőkkel segítsük a vállalkozásokat abban, hogy a kínálkozó lehetőségekkel élni tudjanak. A megrendelések azonban mérséklődtek, így a cégek is óvatosabbá váltak. Ezt próbáljuk mi enyhíteni.  

Még érezhető az óvatossági motívum a vállalkozásoknál 

A beruházási adatok alapján úgy tűnhet, hogy a gazdaságban lassulás tapasztalható – ez mennyiben tükrözi a valós helyzetet? 

Az óvatossági motívum nem társul olyan gazdasági mérőszám-romlásokkal, amelyek valamilyen gazdasági krízist vetítenének előre. Nem növekednek a nem teljesítő hitelállományok, sem a késedelmes fizetések. A foglalkoztatottság továbbra is stabil, illetve nincsen probléma a céltartalékok képzésével sem. 

Mondok két példát is: A magyar cégek likviditása jelenleg kiemelkedő, a megtakarításaik bőven meghaladják a hitelállományukat.  Még bőven a biztonsági zónán belül maradva akár 3-4 ezer milliárd forint értékű beruházási potenciál rejlik a vállalkozásokban. A kivárás ugyan érthető, de teljesen másképp alakulna hazánk gazdasági helyzete, ha ezt a forrást a cégek aktívan mozgósítanák. Mi mindent megteszünk azért, hogy a vállalkozásokat ösztönözni és segíteni tudjuk a beruházások élénkítése érdekében.  

Ezért indították el a támogatási projekteket is, mint például a Demján Sándor Programot? 

Pontosan. A helyzet elemzése során világossá vált, hogy bár sokan kivárnak, mégis jelentős az érdeklődés a beruházásösztönző programok iránt. Azt látjuk, hogy a vállalati hitelek és finanszírozási konstrukciók iránti kereslet is fokozatosan nő, de a cégek jelentős része kivár. Szóval összességében vegyes a kép, de látjuk, hogy már pislákol valami, sikerült elkapnunk a pillanatot. Ezért volt fontos az időzítés: tavaly novemberben hívta életre a kormány a Demján Sándor Programot. Ennek első hatása már az év végi adatokban látható lesz. A negyedik negyedéves adatokban már jócskán látszódni fognak a beruházások, ez a pályázatok mennyisége és minősége alapján borítékolható.  

Mennyire jellemző, hogy a vállalkozások csak az ingyenpénzre várnak? Egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón Nagy Márton miniszter úr is megjegyezte, hogy úgy tűnik, sok vállalkozás még mindig erre vár. 

Ingyenpénz nincs, ez az időszak már elmúlt. A kamatmentes hiteleket és a vissza nem térítendő támogatásokat sem hívhatjuk annak, mert ezeknél is minden esetben feltételeket kell teljesíteni, és saját forrást is be kell tennie a vállalkozásoknak.  

Ezt el is fogadják? 

Úgy látom, hogy igen. A vállalkozások készek kockázatot vállalni, nem csak az ajándékra várnak. Ami, mint mondtam, nincs is. Hosszútávú növekedést csak akkor tudunk elérni, ha piaci körülmények között, összefogva, kölcsönös kötelezettségvállalások mentén együttműködünk. 

Óvatosság terén egyébként mennyiben mások a magyar cégek a nyugat-európaiakhoz képest?  

Az exportáló cégeink száma 34 ezer, ebből 15 ezer magyar tulajdonú. Utóbbiak viszont az export-árbevételnek mindössze csak egyharmadát biztosítják. Termelékenységi elmaradásuk van, emiatt nehezebb a helyzetük, mint a nemzetközi társaiknak. A globális piacon jelenlévő cégekre sokkal kevésbé jellemző az óvatossági motívum. Éppen ezért küzdünk, hogy a magyar kkv-k is felvegyék a versenyt, termelékenyebbé váljanak. A globális piacokon aktív cégek bátrabban mozdulnak, míg a hazai kkv-k számára még szükség van plusz támogatásra és ösztönzésre. Ezért is kiemelten fontos számunkra a hazai vállalatok felzárkóztatása.  

Korábban többször hangsúlyozta a vállalati képzés hiányát. Mit tapasztalnak ezen a téren? 

Mondok néhány érdekes adatot: Felméréseink szerint az elmúlt két évben a cégek háromnegyede nem költött kutatásfejlesztésre, 60 százalékuk pedig még képzésre sem. Ez nem feltétlenül forráshiány, hanem inkább hozzáállásbeli kérdés. A cégek gyakran nem ismerik fel egy-egy fejlesztés vagy képzés hosszú távú hasznát. Emellett sokan még mindig bizalmatlanok a külső szakértőkkel szemben. Ezért van szükség olyan közvetítő szervezetekre – például kamarákra –, amelyek segítenek hiteles szakmai partnereket ajánlani számukra. 

Szintén érdekesség, hogy bár az IT-szakemberek számát tekintve az európai mezőny élén vagyunk, az ő tudásukat még nem hasznosítjuk kellő arányban a vállalati döntéshozatalban. E téren is van még hová fejlődni. 

Óriási az igény a honlapokra 

Ha már az IT-t említi: a Demján Sándor Programnak van egy ezzel kapcsolatos része is, mégpedig a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program. Az ember azt hinné, 2025-ben erre már nincs szükség, hiszen aki nincs fent az interneten, az nem is létezik. Hogy állunk ezen a téren? 

Nagyon sokan voltak ugyanígy szkeptikusak, hogy erre van-e egyáltalán igény. Készült egy felmérés, amely kimutatta, hogy 15 ezer hazai cégnek se weboldala, se közösségi médiajelenléte nincs. Úgy terveztük, ha ennek csak a negyedét elérjük, máris több ezer cég indulhat el a digitális versenyképesség útján. 

Kiválasztottunk egy tender keretében 30 szolgáltatót – köztük a legnagyobb telekommunikációs cégeket is –, akik képesek komplex digitalizációs csomagokat nyújtani a cégeknek. Ezek az alapcsomagok tartalmazzák többek között a domain- és tárhelyszolgáltatást, biztonsági megoldásokat, weboldalkészítést, közösségimédia-felületek kialakítását, valamint akár magasabb szintű szolgáltatásokat is, mint például webshopfejlesztés vagy kiberbiztonsági rendszerek kiépítése. A pályázók ezek közül a szolgáltatók közül szabadon választhatnak. 

A program lényege, hogy két éven keresztül a magyar állam átvállalja a digitalizációs csomag költségeit a vállalkozások helyett. Egyetlen elvárás van: a cég a támogatott időszak után legalább még egy évig fenntartja a szolgáltatást, így összesen három év áll rendelkezésére, hogy kipróbálja, valóban hasznos-e számára. A program iránti érdeklődés minden várakozásunkat felülmúlta: a 9 milliárd forintos keretre már most 11 milliárdnyi regisztráció érkezett, 6500 vállalkozás jelentkezett is, akik 7 milliárd forintnyi pályázatot már be is nyújtottak. A jelentkezők 10 százaléka már meg is kapta az úgynevezett vouchert, amelynek birtokában a kiválasztott szolgáltatókhoz fordulhatnak. 

Ez elég gyors. 

Igen, kevesebb, mint egy hónap kell a folyamatokhoz. Az is látható már, hogy a keret várhatóan el fog fogyni, és amikor ez megtörténik, ott tartunk majd egy kis szünetet, amely alatt feldolgozzuk a már beérkezett igényeket.  

Évtizedek óta nem volt ilyen program 

Nézzük a nagyobb képet. Az elmúlt évek, ha nem évtizedek, legnagyobb beruházás-ösztönző programja a Demján Sándor Program. Novemberben hirdették meg, januárban indult, most június van, hogy áll a program jelenleg?  

Egyszerre ilyen sok programot valóban emberemlékezet óta nem indított magyar kormány, de erre jó okunk is volt. Összesen 8+1 alprogram indult párhuzamosan, azzal a céllal, hogy minden magyar vállalkozás találjon a maga számára releváns pályázati lehetőséget. Az nyilván ritka, hogy mindegyik programunk ráillik ugyanarra a vállalkozásra, de valamelyik programban szinte biztosan pályázhat bármelyik hazai vállalkozás. 

A cél az volt, hogy a támogatásokkal és a cégek önerejével együtt legalább a GDP 1 százalékát meghaladó volumenű beruházást indítsunk el. Ez alapján határoztuk meg az 1400 milliárd forintos teljes keretösszeget. Félidőben járunk, de már most látszik, hogy óriási az érdeklődés a programra. 

Melyiknél? 

Hadd említsem csak az 1+1 programot, amelyre eredetileg 48 milliárd forintot szántunk, ami körülbelül 450 nyertes pályázat támogatására lett volna elegendő. Ehhez képest 1900 cég jelentkezett, és 137 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be. A feladatot nehezíti, hogy közülük a lemorzsolódás sem túl nagy, eddig mindössze három százalék. Ezért döntött a kormány úgy, hogy további 82 milliárd forintos többletforrást biztosít a program számára, így a keretösszeg 130 milliárd forintra emelkedett. Ennek köszönhetően szinte minden – összesen mintegy 1800 – megfelelő minősítést elérő pályázat kaphat támogatást. Ez négyszer annyi vállalkozást jelent, mint amit az eredeti keret lehetővé tett volna. Mindez jól bizonyítja, hogy a kormány az idei évben a családok támogatása mellett kiemelten támogatja a magyar kkv-szektort is. 

Szintén jelentős sikert ért el a Széchenyi Kártya Program keretében meghirdetett akciónk, ott kamatot csökkentettünk két körben, novemberben, majd februárban. Megnéztük, hogyan reagálnak erre a cégek, és bizony reagáltak is, 40 százalékos volumen-növekedést mérünk. Ezen kívül, míg korábban az állami tőkealapokból kkv-k számára csak évi 50-70 ügyletet láttunk megvalósulni, most a Demján Sándor Tőkeprogramban már 300 céget elemeznek, és több mint 1000 cég fejezte ki érdeklődését. Bár ez a program még újnak számít, és sokan még nem látják át a részleteit, hosszútávon kulcsszerepet játszhat a tőkefinanszírozás elterjesztésében. 

Az uniós forrásoknál pedig az a cél, hogy június végéig minden vállalkozásfejlesztésre, eszközbeszerzésre használható keretet megnyissunk a pályázók előtt. A már kiírt pályázatoknál könnyítettük a feltételeket, így az elmúlt másfél hónapban 30 százalékkal emelkedett az igények száma.  

Félidőnél tartva bizakodóak vagyunk: a Demján Sándor Program eredményei már most biztatóak, miközben a kifizetések csak a hitelprogramoknál indultak el – a legnagyobb hatás még bőven hátravan. 

Pedig igazán ennek lesz majd látszata.  

Igen, például az 1+1 program első nyertesei júniusban kapják meg a támogatást, júliusban hozzátehetik a saját önerőt, augusztusban megvalósulhatnak a beruházások, szeptemberben pedig elindulhat a termelés. Így már a negyedik negyedévben érezhető lesz a program gazdaságélénkítő hatása. 

Jöhetnek az új Nemzeti Bajnokok 

Térjünk át egy kicsit egy másik kezdeményezésre is. Kik most a Nemzeti Bajnokok? 

Korábban Nemzeti Bajnokoknak azt a 20–30 nagyvállalatot neveztük, amelyek nemzetközi szinten is versenyképesek és sikeresek.  Ahhoz, hogy ők ide eljutottak, évtizedekre volt szükség. Most azonban azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások közül kik lehetnek a jövő Nemzeti Bajnokai – vagyis kiknek van meg a potenciáljuk arra, hogy akár öt éven belül nagyvállalattá fejlődjenek. 

Számukra kombináltunk egy nulla százalékos hitelt egy vissza nem térítendő támogatással, amelyet még tanácsadás is kiegészít. Természetesen bizonyos növekedési elvárásokat teljesíteni kell, cserébe viszont a hitel tőkéjének 30 százalékát elengedjük. 

Fontos hangsúlyoznom, hogy ilyen jelenleg a piaci hiteleknél nem lehetséges, de a kormány vállalja, hogy besegít, ehhez persze szükség van a vállalkozások jövőbeni teljesítményére is. 

Mi ez a kritérium? 

A programra kifejezetten olyan cégek jelentkezhetnek, amelyek minimum 100 millió forint árbevétellel rendelkeznek, illetve a mindenkori egy főre jutó GDP-növekedés másfélszeresét elérik. Mindezt természetesen ellenőrizni fogjuk, ahogy a tanácsadás gyakorlati beépülését is.  

Ez teljesíthető?  

Abszolút, szerencsére korábban is sokan tudták ezt a mérőszámot hozni. Úgy határoztuk meg, hogy ebben a programban akár 350-500 céget is tudunk támogatni a 155 milliárd forintos keretből.  

Ez pedig a gazdasági mutatószámokon is meglátszódhat. Pontosan mire számít a minisztérium, mennyivel növekedhet idén a GDP a Demján Sándor Program hatására?  

Várakozásaink szerint, ezeknek a beruházásoknak legalább ötven bázispontos hatása lehet a GDP-növekedésre.  Minden nap azon dolgozunk, hogy a magyar gazdaság a lehető legnagyobb növekedést érje el, a magyar emberek anyagi biztonságban éljenek, végrehajtsuk Európa legnagyobb adócsökkentési programját és a hazai kis- és középvállalkozásokból váljanak a jövő Nemzet Bajnokaivá. 

Nyitókép: Szabados Richárd államtitkár interjút ad a Mandinernek (Fotó: Mandiner/Földházi Árpád)